Benkő József

(1740-1814)

Benkő József Bardocon született 1740 december 20-án. Apja református pap volt. Nagyenyeden teológiát tanult és mint református pap, 27 éves korában apja utóda lett Középajtán. már diák korában gyűjteni kezdte az anyagot Erdély történelmi és földrajzi leírásához, 1768-ban egy iskolamester leányát, fülei Csög Máriát vette feleségül, "kivel boldog házi életet élt, mezei gazdaságot folytatott, papi hivatalát dicséretesen viselte, szorgalmasan olvasott s jó hírneve és becsülete naponként növekedett" (Gróf Mikó Imre róla írt életrajzában).

Benkõ József szülõháza Bardocon

1773-ban, amikor II . József császár Erdélyben járt, Benkő Józsefet választották ki arra, hogy a panaszokat előterjessze. A császár Benkő ruhájának gombjait fogdosva beszélgetett vele, de a panaszok orvoslását nem ígérte meg

    1785-ben Benkő az erdővidéki egyházmegye esperese lett. 1787-1789 között a székelyudvarhelyi kollégiumban hittudományt adott elő, de féltékenységből igyekeztek onnan kitúrni. Amikor egyszer távolléte idején tűz ütött ki egy kollégiumi szobában, őt hibáztatták érte. Végül lemondott. Ezután tíz évig Köpecen lelkészkedett, majd visszatért Középajtára, és itt botanikus kertet létesített. 1801-ben panaszt emeltek ellene amiatt, hogy a házassági ügyekben nem elég szigorúan alkalmazkodott az előírásokhoz. Ezért nyugdíjba vonult es 1805-tól haláláig gyógyfüveket árusított. Utolsó éveit a köszvény keserítette.

  Benkő József igen termékeny író volt. Munkássága két irányban is kiemelkedő. A "Flora Transsilvanica" című művében - helyszíni bejárás alapján - szinte egész Erdély növényvilágát leírta. Sajnos a mű nem jelent meg, kézirata elveszett. Benkő ismertette először magyarul a Linné-rendszert és ő kezdeményezte, hogy a növényeket kettős névvel nevezzék el. Kolozsvárott felajánlották részére a füvészeti tanszéket, de nem fogadta el.

   Jelentős volt történelmi es földrajzi munkássága is. Közzé  tette Bethlen Farkas "Historia"-ját. Nagy műve az erdélyi nagyfejedelemség leírása, a " Transsilvania, sive Magnus Transsilvaniae Principatus", amely két kötetben Bécsben jelent meg. Ugyancsak Bécsben adták ki a milkói püspökség történetéről szóló  művét, a "Milkovia"-t. Erdélyben jelent meg 1791-ben az erdélyi székely nemzet történeti és politikai leírása, továbbá az erdélyi országgyűlésekről írott műve. Az erdélyi barlangokról szóló műve " Imago Specuum Transilvae" megjelenése után, 1781-ben a Haarlem-i egyetem tagjaivá választják. Kéziratban megmaradt az erdélyi magyar és erdélyi szász nemzetről, illetve földjükről szóló könyve. Több mint húsz kézíratban fennmaradt munkája közül kettő a székelységgel foglalkozik; van még egy erdélyi írókról szóló könyvecskéje is.

Benkő József 1814 december 26-án hunyt el Középajtán. Sírja fölé egyszerű fejfát ültettek. Születésének 250 évfordulójára Bardoc és Középajta közös emlékünnepélyt rendezett 1990 december 15.- és 16.-án.