A város egykori piacterén a kisiparosok egyszerű kis faházait a múlt század 70-es éveitől főleg a kereskedők emeletes kőházai váltották fel. A főtér madártávlatból készült felvételén a központ körül zsúfolódó házak sokasága jelzi a város belterületének szűkösségét. A délkeleti oldalon alig ismerhető fel az ojtozi szoros felé térő kijárat. 

A főtér északnyugati sarkán áll a Polgármesteri Hivatal kétemeletes épülete. Kisegítő Takarékpénztárnak épült 1907-ben. Rendeltetése az idők folyamán többször változott. 1945-ben a kommunista párt sajátította ki székháznak. 1989 december végéig itt volt a Városi Néptanács is. Ma az önkormányzat székháza. 

Északi irányban az Ősz utcán át vezet az út a Kanta nevű városrészbe. Az utca elején a nyújtódi Jancsó családok címerével ékesített kétemeletes házban volt a múlt században a város postahivatala és a Polgári Olvasókör székhelye is. A földszinten hosszú időn át vendéglő működött. Ma kereskedelmi célokat szolgál. 

Nemes Gergely

A Kézdivásárhelyi Múzeum 1972 tavaszán nyílt meg az egykori Városi Tanácsház épületében. A hely-: történeti alapkiállításon a hagyományos mesterségek a fazekas, a csizmadia, a cipész, a tímár, a szűcs, a kovács, a lakatos; a. mézeskalácsos, a kalapos, a szabó és az asztalos ipar szerszámait, termékeit, műhelyberendezéseit tekintheti meg a látogató. 

A kézműves emlékek mellett minden teremben céhes és ipartársulati emlékanyag: kiváltságlevelek, írásos dokumentumok, zászlók, ládák, behívótáblák, stb. egészítik ki a kiállítást. 

A történelmi kiállítás a város gazdasági-társadalmi fejlődését szemlélteti. Külön teremben kaptak helyet az 1848-49-es szabadságharc dokumentumai. 
A képzőművészéti kiállítóteremben időszakos tárlatokat rendeznek meghívott művészek alkotásaiból. 

 Incze László 

A múzeum gyűjteményében külön színfolt a közel kétszáz, zömében magyar nép 
viseletbe öltöztetett baba. érben Erdély majdnem valamennyi tájegységének nép 
viseletét bemutatja, időben közel egy évszázadot fog át. Néprajzi, viselettörténeti szempontból rendkívüli érték. A képen régi torjai népviselet.

Szabó Judit 

A római katolikus barokk templom építését az 1701-ben Esztelnekről beköltöztetett fatemplom helyén kezdték Alapkövét 1722-ben tették le. Építése több mint hét évtizedig tartott. 1796-ban a Szentháromság tiszteletére szentelték fel. Azóta többször rongálta földrengés, pusztította tűz. 1996-ban teljesen felújították. A sekrestye alatti kriptában nyugszanak a hitvalló, iskolaalapító Nagy Mózes hamvai. 

A templom főoltárán lévő kép a mennybe felvett Szűzanya, Mária megkoronázását ábrázolja. 

Orgonáját a Rieger testvérek készítették 1896-ban Bécsben a kisbesztercei evangélikusok számára. Kézdivásárhelyre 1988-ban hozták át: Dávid György és Molnár József kijavította és felszerelte. 

Bodó Imre 

A főtér arculatát meghatározó jelentős műemlék a reformátusok hatalmas, ezer ülőhellyel bíró' temploma. Ez Erdélyben egyike a legnagyobbaknak. Egy; a 17. század elejéről való kis fatemplom fölé emelték 1770 és 1782 között. Barokk és neo-klasszicista stíluselemeket hordoz. Erődített templom volt. Az i 834-es nagy tűzvész idején tetőszerkezete és bástyái elpusztultak. Négy év alatt újjáépítették, a nyugati bejáratához 1846-ban emelték a tornyot. Ezen van a Siculus rádió antennája. 

Első orgonáját 1757-ben ismeretlen mester készítette A képen látható mait 1861-ben a városban megtelepedett híres orgonaépítő, Kolonics István 

Szentgyörgyi Zsombor 
 

Kézdivásárhelynek sajátos, országosan is egyedülálló városközpontja van, A hajdani piactérről minden irányban sűrűn egymás mögé épült házsorok keletkeztek. A köztük levő keskeny telket közös udvarként használták az ott lakó családok ezért róluk nevezték el őket. A város fejlődésével az udvarterek megsokasodtak és a könnyebb tájékozódásért a városi tanács bevezette a számozásukat. Ma a 73-as számú udvartérrel zárul a sor. Az udvarterek régebb zártak voltak, ma többségük nyitott, utcává alakult át. 

A kovácsoltvas erkélyek a századfordulón készültek a kereskedők házait ékesítették, korabeli ízlés szerint

A Molnár Józsiás park az adományozó nevét viseli. Egykori családi háza a park északi bejáratánál áll. Az alapítvány céljaira felajánlott épületet a harmincas évektől a Kaszinó bérelte. 

A második világháború után vendéglőnek sajátították ki. mellette lévő székely kaput Jakabos István agrármérnök faragásai; díszítik.